“Ahogy Isten akarja, és ahogy a körülmények engedik”
– mentorunk, Csuka Demkó Rita beszámolója első kirándulásunkról
A műhelyiskolai program fontos eleme, hogy péntekenként a tanulók csoportos és egyéni tréningeken, foglalkozásokon, sport- és művészeti eseményeken vesznek részt. Ezeken a napokon a rutinszerű programokat megtörve, átlagosan havonta egy alkalommal kirándulunk, vagy vendéget – zenészt, valamelyik szakma kiválóságát, sportembert – hívunk a diákok közé.
Bár ezen a napon (szeptember 18-án, pénteken) nem ezt terveztük, pszichológusunk sajnálatos autóbalesete átírta a forgatókönyvet: Bíró Délia hála Istennek sértetlenül szállt ki az előtte haladó teherautóról lerepülő fémlemez megrongálta autójából, amit viszont szervízbe kellett szállíttatni.
Mivel nem érkezett meg pszichológusunk, ráadásul influenzás megbetegedések is megritkították a mentorok (és a tanulók) sorait, rögtönözni kellett…
Sajátos körülmények okozta első kirándulásunkról Csuka-Demkó Rita, lakástextil készítő csoportunk mentora készített képes beszámolót.
„A mai nap mottója lehetne: ’ahogy Isten akarja, és ahogy a körülmények engedik’ … Improvizálni kellett.
Délia sajnálatos balesete, a hiányzó kollégák és hiányzó tanulók borították a mai napot. Jó idő volt, a kirándulás a létező legértelmesebb időtöltésnek mutatkozott. 25 diákkal indultunk útnak, a hiányzók miatt csak ennyien voltunk.
Közeli helyet kerestünk. Így esett a választás a Rudabányai tengerszemre, amely egyébként a 10 +1 toplistás magyar tó egyike, egyben a legmélyebb magyar tó!
Az autóút jó hangulatban telt. A parkolás után a volt Ércbánya útjain gyalogoltunk le a tóhoz.
Ott a tanulók élvezték a szabadságot… gyönyörködtek a tóban, a környékben. Megmászták a sziklákat, felmentek a kilátóhoz.
Probléma senkivel nem volt. Az autókhoz visszatérve megebédeltünk és indultunk vissza.
Legközelebb is kell ilyen spontán móka!”
Címlapkép: jó szendvics nélkül nincs jó kirándulás!