A riportban megszólalnak diákjaink, az épület tervezője és meghívott vendégeink is. A beszélgetés érdekes és informatív, érdemes meghallgatni!

A linkre kattintva elérhető a műsor, 6 perc 23 másodperctől szól a riport.

A címlapképen, mely az átadó ünnepségen készült, a Műhelyiskola diákjainak és mentorainak egy csoportja látható.

Egy olyan tanteremben álltunk, ahol nem voltak székek. A körben 7 – a hegesztő szakma egyik részszakmáját tanuló – srác, egyenes derékkal, figyelmesen. A mentoruk is ott volt közöttük – épp olyan ruhában, mint ők, nyitottan és derűsen. Az volt az érzésem, hogy meghatározó szerepe van a fiatalok figyelmességében és egyenes derekában annak, hogy katedra helyett közöttük állt, ing helyett munkásruhában, arcán derűvel. Szerettem ezt az állapotot! Férfias volt, egyenes és ragadós. Amolyan “diákemelő”.

Szóval egy olyan tanteremben álltunk, ahol nem voltak székek. De tábla igen. Interaktív? Persze!! A táblát ugyanis a szobafestő részszakmát tanuló diákok festették a falra mentorukkal – no meg táblafestékkel. Fiatalok a fiataloknak, mentori segítő jelenléttel.  

A tanteremben a székek és padok helyett satupad van, a levegőben pedig a nemrég még lángoló hegesztő páka szaga. Kerestem a produktumot: egy zártszelvényt vagy egy csövet. Helyette egy csokor rózsát láttam a satuba fogva.

A csokrot a fiatalok készítették – egyenként. Volt bimbós és kinyílt, kicsi és nagy, cirmos és egyenes szélű. És a csokor a tudásukkal párhuzamosan bővül – mondta a mentoruk.

Ha most valaki szívélyesen érdeklődne, hogy a tanteremben, a körben állva mi lett a „leghangosabb” tanulásom, akkor hálatelt szívvel valami ilyet mondanék: 

Megvan, amikor Don Bosco-t kérdezték, hogy mondd el, hogy hogy’ csinálod? És ő szinte kifakadt, hogy nem tudom, gyere és nézd meg!

S mivel láttam, újratanultam, hogy a sajátélmény és a benne integrált ismeret mennyivel igazibb és tartósabb tanulás a csupasz ismeret elsajátításánál…

A tanteremben a körben egyébként olyan 16+-os diákok álltak, akik a hagyományos keretek között lemorzsolódónak számítanak.

A szaléziak pilot projektjének számomra a legnagyobb jelentősége, hogy szakmai koncepciót vált, és sziklaszilárd abban, hogy ne a gyereket, hanem a szűk keretet morzsolgassuk addig, amíg majd működik.